Sugárzó fűtés

A fűtés célja a kellemes hőérzet biztosítása. Sugárzásos fűtés esetén a kívánt hő- és komfortérzetet a konvektív fűtési rendszerekhez képest alacsonyabb léghőmérséklet mellett tudjuk elérni, ezért az üzemeltetése költségkímélő.

Hogyan működik a sugárzó fűtés?

A sugárzó fűtés azon a fizikai elven működik, ahogy a Nap is. A Napból érkező elektromágneses sugarak először a talajt, és a rajta lévő tárgyakat melegítik fel, a levegő csak ezután, közvetett módon melegszik fel.

Sugárzó fűtésnél közvetlenül a testeket, tárgyakat, felületeket melegítjük fel, ezért ezen testek is sugárzóvá válnak, részt vesznek a kellemes hőérzet kialakulásában. A mennyezeti sugárzóernyő által kibocsátott elektromágneses sugárzás egy részét a test elnyeli, másik részét visszaveri, így adva át a hőt a többi testnek.

Konvekciós fűtés esetén a levegőt melegítjük fel. A hő közvetítő közege a levegő, azaz minél nagyobb ez az érték, annál jobban érvényesül a „meleg felfelé száll” eset.

A melegvizes sugárzóernyő a teljesítményének mindösszesen 25%-át adja le konvekcióval, a jelentősebb 75%-át pedig (lefelé irányuló) hősugárzással.

A termodinamikai alaptörvények értelmében, minden olyan test, aminek a hőmérséklete nagyobb, mint az abszolút 0 K (Kelvin), magából elektromágneses sugárzást bocsájt ki. Ezt nevezzük hőmérsékleti sugárzásnak.

A sugárzás kibocsátásakor (emisszió) a test belső energiája átalakul elektromágneses energiává, a sugárzás elnyelésekor (abszorpció) pedig az elektromágneses energia alakul belső energiává, így valósul meg a hőátadás egy lehetséges formája, a hősugárzás. A T~900 K-nél (~600 °C) kisebb hőmérsékletű testek részecskéinek hőmozgása infravörös sugárzást kelt, melynek hullámhossza nagyobb, mint a látható fény vagy az az alatti egyéb elektromágneses sugárzások tartománya. Minél hidegebb a test, annál nagyobb a hullámhossz. A melegvizes sugárzóernyők üzemi hőmérséklete jóval ezen hőmérséklet alatt van, így a sugárzóernyő nem fog sem világítani, sem pedig káros elektromágneses sugarakat kibocsájtani.

 A melegvizes sugárzó fűtés előnyei

 A melegvizes sugárzóernyők különösen alkalmasak nagy belmagasságú terek energiatakarékos, zaj- és huzatmentes fűtésére. A kellemesebb komfortérzet mellett is jelentős energiamegtakarítást eredményezhetnek a levegőt fűtő rendszerekhez képest. Csatlakoztathatók meglévő rendszerekhez is (kazán vagy távhővezeték), de alternatív energiaforrásokkal (pl. hőszivattyú) is üzemeltethetőek.

 Alacsonyabb hőmérséklet a mennyezet alatt. A hőfokváltozás (hőmérsékleti gradiens) mértéke függőlegesen sokkal kisebb, mint a konvekciós fűtési módozatoknál. A megtakarított hőmennyiség belmagasságtól függően 20-50 %!

Alacsony üzemeltetési költség (Azonos komfortérzet mellett alacsonyabb hőmérséklet tartható). A helyiség hőmérséklete más fűtési megoldásokhoz képest alacsonyabbra tervezhető (ajánlott: 2 -3°C-al kevesebb), a hőérzet mégis kellemes, és a hőveszteség is csökken. A sugárzó fűtés – szemben a légfűtéssel – azonnali hőérzetet biztosít.

Huzat- és zajmentes. A légrétegződés kialakulása minimális, így nem alakít ki légmozgást, nincs por és huzathatás.

Minimális konvekciós hőleadás. Nem sugároz a mennyezet felé, energiája a tartózkodási zónában érvényesül.

Nem foglalnak helyet a munkatérből. Mennyezet alatt elhelyezve a hasznos területek szabadon maradnak.

Esztétikus kivitel és szín. Méretével (600 mm–es típus) könnyedén integrálható állmennyezeti rendszer kialakításához.

Hosszú élettartam.

Karbantartásmentes.

A sugárzó ernyők fűtésen kívül hűtésre is használhatóak. Megfelelő hőtermelő berendezés (hőszivattyú) és hűtőközeg alkalmazása mellett a helyiségek nyári hűtésére is alkalmasak.

 Felhasználási területek:

 A melegvizes sugárzó ernyők széleskörűen alkalmazhatóak mind ipari- mind kommunális létesítményeknél.

• ipari gyártó- és szerelő csarnokok, műhelyek
• raktározási-, logisztikai csarnokok
• mezőgazdasági épületek (állat- és növényházak) (a gazdasági előnyön túlmenően érdemes kihasználni a kedvező élettani hatását is)
• sportlétesítmények
• áruházak, szupermarketek
• kiállítócsarnokok, előadótermek
• irodaépületek
• közintézmények
• filmstúdiók
• hangárok
• tűz- és robbanásveszélyes helyiségek
• 3,50 m-nél nagyobb belmagasságú helyiségek